Dura Mirjam

Az időrablók

Az idő nagy úr felettünk, amit számtalan nyelvi fordulat is kifejez. Mi sem bosszantóbb, mintha lopják az időnket. Az idő drága, az idő pénz, akinek sok van belőle az időmilliomos. Az időt be kell osztanunk, gazdálkodnunk kell vele, nehogy kifussunk belőle. A legkülönbözőbb időink vannak, amik kitöltik az időnket: szabadidő, munkaidő, ebédidő, alvásidő, gondolkodási idő, üzemidő, repülési idő, érkezési idő, indulási idő, elévülési idő, elkészülési idő, érési idő, határozott idő, határozatlan idő és legfőképpen határidő.

Az idő fogyni is tud, az idő előrehaladtával idősödünk, míg végül lejár az időnk. De amíg eljön az időnk, addig is több időszakon esünk át, amelyek elmúlnak idővel. Ha valami nagyon fáj, az idő majd begyógyítja, mert az idő a legjobb orvos. Ha nem haladunk a korral, könnyen idejét múltakká válunk és nem tudunk időszerű válaszokat adni. Ha nem akarunk megcsinálni valamit, akkor húzzuk az időt, ha viszont valami fontos a számunkra, akkor szakítunk rá időt. Jól időzített akciókkal sikerrel vesszük fel a versenyt az idővel, sőt még időt is nyerhetünk. Aki időt nyer, életet nyer. Így hát nagy hiba lenne alábecsülni, mekkora károkat tudnak okozni az Időrablók.

De mik is azok az Időrablók?

Olyan tevékenységek, amelyekre nehéz szívvel szánunk időt, úgy érezzük, hogy a rájuk fordított idő megkurtítja az életünket, nem válnak javunkra, akadályoznak minket. Az Időrablók egy részét nem tudjuk kikerülni. Így például az állam időről időre arra kényszerít minket, hogy hivatalaiban bürokratikus ügyeket intézzünk és legfeljebb azzal védekezhetünk, hogy megpróbáljuk szórakoztatóbbá tenni a várakozási időt. Az Időrablók jelentős hányadát azonban maguk húzzuk magunkra azzal, hogy eszköztelenek vagyunk, nem tudunk kiállni az érdekeinkért, rosszul kommunikálunk, beleragadunk megoldatlan helyzetekbe, látens, vagy nyílt konfliktusokba. A legkeményebb Időrablók a konfliktusok. Nemcsak maguk a viták, ütközések, veszekedések rabolják az időnket, de az az idő is veszteség, amit arra fordítunk, hogy csökkentsük magunkban a konfliktus miatti feszültséget. Támogatókat keresünk, akikre rázúdítjuk frusztrációinkat és megfertőzünk a konfliktusunkkal. Időt és energiát fektetünk abba, hogy degradáljuk az ellenfelünket. A hosszabb ideig megoldatlan konfliktusok nem csak az egészségünket veszélyeztetik, hanem mérgezik a környezetünket is, rendkívül sok időt, energiát és figyelmet emésztenek fel.

Hogyan ismerjük fel azokat az Időrablókat, amikkel feltétlenül foglalkoznunk kell?

Osztályozzuk egy tízes skálán az adott konfliktus témáját és azt, hogy mennyire fontos a kapcsolatunk fenntartása azzal, akivel vitába keveredtünk.

  • Ha sem a téma, sem a kapcsolat nem fontos számunkra (mindkettő 0-5 pont), akkor nyugodtan engedjük el az ügyet, egyszerűen lépjünk ki a szituációból.
  • Ha a téma nem fontos (0-5 pont), a kapcsolat viszont fontos (5-10 pont), akkor is jobban járunk, ha elengedjük a vitát, hagyjuk, hogy a másik akarata érvényesüljön („hadd örüljön neki”). Így meg tudjuk óvni a kapcsolatot a sérüléstől.
  • Ha a téma fontos (5-10 pont), a kapcsolat nem fontos (0-5 pont), akkor akár keményen is érvényesíthetjük érdekeinket a másik féllel szemben (pl. egy vásárlás során elszenvedett kár kapcsán).
  • Ha mind a téma, mind a kapcsolat fontos (mindkettő 5-10 pont), akkor a másik féllel közösen kell keresnünk olyan megoldást, amely mindkettőnk számára kielégítő.

Hogyan bánjunk az Időrablókkal?

Tipikus reakciónk, hogy minimalizálni igyekszünk a rájuk fordított időt és figyelmet. Pedig pont úgy lesz igazán veszélyes egy Időrabló, ha nem fordítunk rá tudatos figyelmet és időt, ha halogatjuk a megoldás keresését. Az elhanyagolt Időrabló szép kövérre hízik és a számunkra legrosszabb időpontban csap le. Az Időrabló irányít és nem mi. Jobban járunk, ha még idejében szembefordulunk vele, magunkhoz ragadjuk a kezdeményezést és irányítást. A megoldásra fordított idő bőven megtérül.


Hozzászólások

 
)